A németek 9 173 tonna arannyal rendelkeznek – és a legizgalmasabb szám egy másik
2026. augusztus 31.
9 173 tonna arany.
Ez új csúcsérték a tanulmánysorozat immár kilencedik felmérésében.
De talán még ennél a számnál is figyelemreméltóbb egy másik:
5 464 tonna.
Ennyit tartanak a németek ténylegesen fizikai befektetési aranyként – azaz rudak és érmék formájában.
Összehasonlításképpen: A Deutsche Bundesbank körülbelül 3 350 tonna arannyal rendelkezik.
Így a német magánháztartások pusztán rudakban és érmékben körülbelül 63 százalékkal több aranyat birtokolnak, mint a Bundesbank.
Összességében pedig – az ékszereket és az aranyhoz kötött értékpapírokat is beleértve – a privát német aranykészlet csaknem háromszor akkora, mint a Bundesbank aranytartaléka.
A dimenzió még egyértelműbbé válik, ha nem tonnában, hanem euróban számolunk.
A tanulmány a németek teljes privát aranyvagyonát több mint 1,4 billió euróra becsüli.
Ebből a következőkre jut:
| Német magánháztartások aranyvagyona | Érték |
|---|---|
| Befektetési arany és aranyhoz kötött értékpapírok | 907 mrd. € |
| Aranyékszer | 532 mrd. € |
| Teljes privát aranyvagyon | kb. 1,44 billió € |
| kiegészítésképpen: a Bundesbank aranya | 480 mrd. € |
| Magánháztartások + Bundesbank | közel 1,9 billió € |
A 2024-es felméréshez képest egyedül a befektetési célú arany értéke körülbelül 540 milliárd euróval nőtt.
Ezt a látványos számot azonban megfelelően kell értelmezni.
A németek nem duplázták meg aranykészleteiket két év alatt.
Az érték megduplázódásának fő oka a masszívan megemelkedett aranyár. A rudakban és érmékben lévő fizikai aranymennyiség ezzel szemben 2024-hez képest csupán 235 tonnával, 5 464 tonnára nőtt.
Ez fontos különbség.
A tanulmány szerint 2024-ben a német magánháztartások teljes vagyonának még csak 2,8 százaléka jutott aranyra.
2026-ban ez 6,1 százalék.
Több mint duplázódás.
Itt is döntő szerepet játszik az árváltozás.
A számításhoz a tanulmány szerzői a 2026. március 10-i LBMA-aranyárat vették alapul, amely unciánként 4 457,35 euró, illetve grammonként 143,31 euró volt.
Az arany ezzel már rég nem számít rétegbefektetésnek.
A németek 55 százaléka birtokol aranyat – ékszerként, fizikai befektetésként vagy aranyhoz kötött értékpapírokon keresztül.
És a tanulmány számításai szerint a világ privát aranybefektetéseinek körülbelül 10,7 százaléka van német kézben.
Egy adat ellentmond a tipikus aranyvásárlóról alkotott elterjedt képnek.
A 34 év alattiak körében az arany átlagos aránya a teljes vagyonon belül a tanulmány szerint több mint 20 százalék.
A 45 év felettieknél ezzel szemben kevesebb mint 15 százalék.
Úgy tűnik, az arany egyáltalán nem csak az idősebb generáció vagyona.
Ugyanakkor jelenleg valamivel kevesebb ember vásárol aranyat: a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt tizenkét hónapban vásárolt. 2024-ben ez még 17 százalék volt.
Aki viszont vásárol, az magasabb összegeket fektet be.
A vásárlók egynegyedénél a ráfordított összegek 2026-ban meghaladták a 4 500 eurót. 2024-ben ez a küszöb még 2 500 euró volt.
Erre is figyelemreméltóan egyértelmű választ ad a vizsgálat.
39 százalék hosszú távú tőkebefektetésként és értékmegőrzőként tekint az aranyra.
32 százalék az infláció elleni védelmet jelöli meg indokként.
A megkérdezettek több mint 70 százaléka aggódik a növekvő infláció miatt.
És az aranyvásárlók 92 százaléka elégedett a befektetésével.
Ez illeszkedik egy nemzetközileg is megfigyelhető trendhez:
Az aranyra egyre kevésbé rövid távú spekulációs eszközként, és egyre inkább stratégiai vagyonelemként tekintenek.
Itt a tanulmány egy olyan pontot közöl, amely a befektetők számára különösen releváns.
Sok német számára nyilvánvalóan nem eléggé ismert, hogy a fizikai arany esetében Németországban egy adózási különlegesség érvényes:
Ha a magánvagyonban lévő fizikai befektetési aranyat az egyéves tartási időszak lejárta után értékesítik, az ebből származó privát árfolyamnyereség alapvetően nem jövedelemadó-köteles.
A Reisebank ezért az adózási szabályokkal kapcsolatos ismeretek hiányát a német aranybefektetők egyik legnagyobb információs résének nevezi.
És talán éppen ez a figyelemreméltó:
Németország fejlett aranykultúrával rendelkezik.
Emberek milliói tartanak aranyat.
A privát aranyvagyon immár meghaladja az 1,4 billió eurót.
Ennek ellenére sokan láthatóan meglepően keveset tudnak egy olyan vagyontárgyról, amelyet részben évtizedek óta birtokolnak.
Az új tanulmány talán legfontosabb megállapítása ezért nem az, hogy az arany ára jelentősen emelkedett.
És nem is az, hogy a németek 9 173 tonnát birtokolnak belőle.
Valami más az érdekesebb:
Az arany mélyen beágyazódott a németek magánvagyonába – és láthatóan erősebben, mint valaha.
Az árak ingadozni fognak.
Lesznek korrekciók.
És senki sem tudja, hol áll majd a finomuncia ára egy, öt vagy tíz év múlva.
De pontosan ezért az arany sok ember számára nem rövid távú ügylet.
Ez egy vagyonelem.
A vagyon pedig ritkán a tökéletes beszállási időpont révén jön létre.
Hanem a következetesség, az idő és az észszerű diverzifikáció által.
Maradjon előrelátó.
Az Ön Helge Peter Ippensenje