Európa MI-függősége: Az ASML eladásai nullán – mit jelent ez az arany számára?
2026. szeptember 29.
Európa MI-függősége a csúcsponton: Az ASML – Európa legértékesebb vállalata és az EUV-litográfiai gépek globális monopolhelyzetű gyártója – 2026 első felében egyetlen berendezést sem adott el Európában. Az ASML árbevételéből Európa részesedése: nulla százalék. Az USA ellenőrzi a globális MI-számítási kapacitás mintegy 75 százalékát, Európa kevesebb mint 5 százalékot. Egy olyan világban, ahol a technológiai függőség geopolitikai kockázatot jelent, nő a kereslet az arany mint biztonsági horgony iránt.
Frank Heemskerk, az ASML közügyekért felelős ügyvezető alelnöke egyértelműen fogalmazott Amszterdamban: „Lényegében nincs értékesítési tevékenységünk Európában. Európa nem fektet be – nem épülnek chipgyárak.” A mögöttes számok még egyértelműbbek: 2026 második negyedévében Európa részesedése az ASML árbevételéből pontosan nulla százalék volt. 2026 teljes első felében a holland vállalat egyetlen chipgyártó rendszert sem adott el Európában.
Mi teszi ezt ennyire figyelemre méltóvá? Az ASML nem csupán egy beszállító a sok közül. Az eindhoveni székhelyű vállalat az egyetlen a világon, amely extrém ultraibolya (EUV) litográfiai gépeket gyárt – azokat a berendezéseket, amelyek nélkül nem gyárthatók modern, nagy teljesítményű chipek a mesterséges intelligenciához, okostelefonokhoz vagy adatközpontokhoz. ASML-gépek nélkül nincs TSMC-chip, nincs Samsung-processzor, nincs Apple M-chip. Az ASML a globális félvezetőipar szűk keresztmetszete – és európai hazai piaca: semmit sem vásárol.
Az Európai Unió az EU Chips Act révén milliárdokat különített el a hazai félvezetőgyártásra. A probléma: a legtöbb európai chipgyár – az Infineontól az STMicroelectronics-ig – az autóipar számára gyárt chipeket. Megbízhatóak, nyereségesek, de technológiailag egy generációval lemaradva. Ezekhez az autóipari chipekhez régebbi litográfiai eljárásokra van szükség – nem az ASML modern EUV-gépeire.
Ezzel szemben az MI-processzorok piaca – az adatközponti GPU-k, a nagy sávszélességű memória (HBM), a fejlett logikai chipek – teljes mértékben a tajvani, dél-koreai és egyre inkább a kínai gyárak uralma alatt áll. Európának ezen a területen egyszerűen nincs gyártókapacitása. Az EU Chips Act stratégiája a 2021-es chipválságra adott válasz volt – nem a 2026-os MI-korszakra.
| Régió | Globális MI-számítási kapacitás részesedése | Chipgyártás (csúcskategória) |
|---|---|---|
| USA | kb. 75 % | NVIDIA, AMD (tervezés); TSMC-kapacitások AZ/OH államokban |
| Kína | kb. 15 % | SMIC, az exportkorlátozások ellenére erőteljesen növekszik |
| Európa | kevesebb mint 5 % | Autóipari chipek, nincs nagy teljesítményű MI-chip |
| Tajvan/Dél-Korea | Gyártási helyszín mindenki számára | TSMC, Samsung — az USA, Kína és Európa számára |
Ezek a számok kíméletlenül szemléltetik a problémát: Európa hatalmas mennyiségű MI-infrastruktúrát – felhőszolgáltatásokat, MI-modelleket, chipeket – fogyaszt, de szinte semmit sem gyárt belőle saját maga. A kontinens digitális infrastruktúrája a tengerentúli adatvonalaktól függ.
Mi történik, ha az USA kiterjeszti MI-exportkorlátozási politikáját Európára? Mi történik egy Tajvan-konfliktus esetén, amely elvágja a chipellátást? Kína 2025-ben és 2026-ban célzott nyersanyagexport-korlátozásokkal bizonyította, hogy a technológiai függőségek geopolitikai fegyverként használhatók. Európa olyan forgatókönyv előtt áll, amelyben kritikus digitális infrastruktúrája teljes mértékben olyan geopolitikai szereplőktől függ, akikkel részben versenyben áll.
Ez nem elméleti kockázat. Az európai vállalatok dollárban fizetik MI-számítási kapacitásukat – amerikai felhőszolgáltatóknak. Minden európai MI-alkalmazás, minden nyelvi modell, minden vállalati MI olyan infrastruktúrán fut, amelyet Európa sem ellenőrizni, sem válság esetén pótolni nem tud. Az ASML alelnöke, Heemskerk pontosan fogalmazott: Európa gyártja a gépeket – de nem veszi meg őket. Az értékteremtés máshol történik.
A geopolitikai kockázatok az arany árfolyamának egyik legerősebb és legtartósabb hajtóerejét jelentik. Az arany mindig akkor profitál, amikor a befektetők olyan strukturális instabilitásokat azonosítanak, amelyeket rövid távon nem lehet megoldani. Európa technológiai függősége pontosan ilyen strukturális probléma: évtizedek alatt alakult ki, politikailag mélyen beágyazott, és nem oldható meg egyetlen határozattal.
Konkrétan ez azt jelenti: ha Európa nem szerzi vissza technológiai szuverenitását, gazdasági súlya a globális erőviszonyokban csökkenni fog – az USA-hoz és Kínához képest. A gyengébb geopolitikai pozíció történelmileg gyengébb valutával, nagyobb tőkekiáramlással és a reáleszközök iránti növekvő kereslettel jár együtt. Az arany, mint kibocsátói kockázat nélküli nemzetközi értékmegőrző, pontosan ebből a dinamikából profitál. A World Gold Council szerint a geopolitikai kockázatok tartósan az intézményi aranyvásárlások három legfőbb oka között szerepelnek. További információk a Spargold glosszáriumában az aranyról mint értékmegőrzőről.
Az ASML nem több szubvenciót kér az EU-tól a meglévő gyárak számára, hanem valami alapvetően mást: keresletet a legmodernebb chipek iránt. Ez konkrétan azt jelenti: európai hiperskálázók építése, európai adatközpontok felszerelése európai MI-chipekkel, az európai űrprogram mintájára MI-szuverenitási projektek indítása. Ez politikai akaratot, tőkét és évtizedeket igényel – három olyan dolgot, amelyet Európa ebben a kombinációban utoljára a háború utáni időszakban tudott felmutatni. Addig a technológiai függőség valóság marad – és ezzel együtt az a geopolitikai kockázati prémium is, amelyet az arany beáraz.
A Spargold segítségével fizikai aranyba fektethet – fedezetként a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok ellen. További cikkek a Spargold blogon.
Mert Európában nem épülnek új chipgyárak a legmodernebb, nagy teljesítményű chipek számára. Az európai gyártók régebbi technológiával készítenek autóipari chipeket – nem azokat az MI-processzorokat, amelyekhez az ASML EUV-gépei szükségesek.
Az ASML egy holland vállalat és az EUV-litográfiai gépek globális monopolhelyzetű gyártója – amelyek nélkül nem gyárthatók modern, nagy teljesítményű chipek. Ez Európa legértékesebb vállalata és a globális félvezető-ellátási lánc kritikus szeme.
Kevesebb mint 5 százalékkal – szemben az USA mintegy 75 százalékával. Európa nagy léptékben fogyaszt MI-szolgáltatásokat, de a mögöttes infrastruktúrát alig ellenőrzi.
A geopolitikai kockázatok és a strukturális gazdasági gyengeségek történelmileg az aranyár erős hajtóerői. Egy technológiailag függő régió sebezhetőbb a külső sokkokkal szemben – és a befektetők ilyen forgatókönyvek esetén aranyba csoportosítják át tőkéjüket, amely nem hordoz kibocsátói kockázatot.
Minden adat a 2026.09.29-i állapotra vonatkozik. Ez a cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak. A nemesfémekbe történő befektetés kockázatokkal jár.