Vámraktárak Németországban: nemesfémek áfa nélkül?
A vámraktár vámfelügyelet alatt álló raktár, amelyben nem uniós országokból származó árukat behozatali terhek nélkül tárolnak. Ez az oldal a német áfajogról szól: az ezüst és a platina esetében a vámraktárak sokáig vonzóak voltak, mert ezekre a fémekre Németországban 19% áfa terhel. A német Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF) 2026. április 9-i levele alapjaiban megváltoztatta a helyzetet a német raktárakat használó magánbefektetők számára.
Mi a vámraktár?
A német köznyelv minden vámfelügyelet alatt álló raktárt „Zollfreilager”-nek nevez, amit általában vámraktárnak fordítanak. Jogilag az uniós vámjog két formát különböztet meg: az Uniós Vámkódex (UCC) 237–242. cikke szerinti vámraktárt és a UCC 243. cikke szerinti szabad területet.
A nem uniós országból származó árukat mindkét esetben még be nem hozottnak tekintik. Amíg a raktárban maradnak, sem vám, sem behozatali áfa nem esedékes. A tárolás időtartama nincs korlátozva. A terhek csak akkor válnak esedékessé, amikor az árukat szabad forgalomba bocsátják az EU-ban.
Németországban Bremerhavenben és Cuxhavenben vannak szabad területek. Vámraktárakat ezzel szemben vámhatósági engedéllyel rendelkező vállalatok üzemeltetnek.
Milyen áfa vonatkozik Németországban a nemesfémekre?
Az általános áfakulcs Németországban 19%. Ez vonatkozik az ezüst- és platinarudakra is. Ezekre a fémekre nincs kedvezményes kulcs.
A befektetési arany ezzel szemben Németországban áfamentes a § 25c UStG (német áfatörvény) alapján. Ez a legalább 995 ezrelékes finomságú rudakra és lapkákra vonatkozik. Az érméknél legalább 900 ezrelékes finomság, 1800 utáni verés, törvényes fizetőeszköz-státusz és legfeljebb 80%-kal a fémérték feletti ár a feltétel.
A befektetési arany esetében ezért adózási okokból soha nem volt szükség vámraktárra. Elsősorban az ezüst és a platina miatt volt érdekes.
Miért lehetett ott nemesfémeket áfa nélkül tartani?
Az alap a § 4 Nr. 4b UStG. E rendelkezés szerint az áruk behozatalát megelőző értékesítés áfamentes. Ugyanez vonatkozik minden korábbi értékesítésre is. Amíg az ezüst a vámraktárban volt, és csak a tulajdonos változott, nem keletkezett német áfa.
A kereskedők ezt befektetési termékeknél használták ki. Nem uniós országokból vásároltak ezüstöt, egy német vámraktárban tárolták, és ott értékesítették magánbefektetőknek. Az átruházás raktárjegy útján történt. Aki később kiszállíttatta a fémet, behozatali áfát fizetett.
A mentességet eredetileg az árukereskedelem egyszerűsítésére szánták: az árukat még a behozatal előtt, a raktárban kellett továbbértékesíteni.
Mit változtat a 2026. április 9-i BMF-levél?
A német Szövetségi Pénzügyminisztérium átírta a német áfatörvény alkalmazási rendeletének (Umsatzsteuer-Anwendungserlass) 4.4b.1. pontját. A mentesség most már csak akkor érvényes, ha a vevő, egy későbbi vevő vagy a megbízásukból eljáró személy szünteti meg a vámraktározási eljárást, például behozatallal vagy újrakivitellel.
A végső fogyasztókra külön szabály vonatkozik. Ha egy magánszemély befektetési céllal vásárol árut vámraktárban, az értékesítés csak akkor mentes, ha ő maga vagy a megbízásából eljáró személy szünteti meg a vámraktározási eljárást. A levél példát is hoz: ha egy magánszemély tárolási számlán történő jóváírással vásárol árut, és az eladás előtt nem szünteti meg az eljárást, az értékesítés Németországban áfaköteles.
Az értékesítés mentes marad, ha az adásvételi szerződés előírja, hogy a vevőnek eladáskor ki kell szállíttatnia az árut, és be kell hoznia az EU-ba. Ebben az esetben azonban a behozatalkor behozatali áfa esedékes. Az adót tehát nem kerülik el, csak elhalasztják.
A szabályok minden nyitott ügyre vonatkoznak. Az adóhatóság nem kifogásolja a közzététel napja előtt megkötött ügyleteket, ha a kereskedő azokat mentesként kezelte. A témában kiadott 2004-es BMF-levelet 2026. április 9-i hatállyal visszavonták.
Mit jelent ez a befektetők számára?
A német adóhatóság álláspontja szerint tehát az a modell, amelyben ezüstöt áfa nélkül értékesítenek magánbefektetőknek egy német vámraktárban, nagyrészt már nem működik. A BMF-levél köti az adóhivatalokat, de a bíróságokat nem. Nyitott kérdés, hogy ez az álláspont megáll-e a bíróság előtt.
Az EU-n kívüli raktárakat, például Svájcban vagy Szingapúrban, a levél közvetlenül nem érinti. Ott az adott ország adószabályai érvényesek. Aki ilyen raktárakból hoz be fémet Németországba, behozatali áfával kell számolnia.
A befektetési arany esetében semmi sem változik. Németországban továbbra is áfamentes a § 25c UStG alapján, függetlenül attól, hol tárolják.
