La Souterraine: a Banque de France aranytrezorja
A La Souterraine a Banque de France aranytrezorja, 27 m mélyen Párizs belvárosa alatt. Itt őrzik Franciaország 2436 tonnás aranytartalékát – a bank szerint immár teljes egészében, miután az utolsó New York-i készleteket 2025-ben és 2026-ban kiváltották.
Mi a La Souterraine?
A La Souterraine nagy biztonságú trezor a Banque de France párizsi központja alatt. 27 m mélyen fekszik a föld alatt. A létesítmény 1940-ben nemzetközi díjat kapott a föld alatti építészet kategóriájában.
A francia monetáris és pénzügyi törvénykönyv (Code monétaire et financier) szerint a Banque de France felel az aranytartalék őrzéséért és kezeléséért. Erre a célra a La Souterraine a legfontosabb tárolóhelye.
Mennyi aranyat tárolnak ott?
A Banque de France szerint Franciaország 2436 tonna aranyat birtokol. 2023 májusának végén ez 78,3 millió uncia, azaz 2436,8 tonna volt. A készlet a legutóbbi, 2009-es eladás óta nem változott.
Ezzel Franciaország rendelkezik a negyedik legnagyobb nemzeti aranytartalékkal az Egyesült Államok, Németország és Olaszország után. Ha a Nemzetközi Valutaalapot is beszámítjuk, Franciaország az ötödik. A bank havonta közzéteszi a tartalék szintjét.
Miért van ma az összes arany Párizsban?
2025-ig Franciaország tartalékának kis részét a Federal Reserve Bank of New Yorknál tartották. Sajtóértesülések szerint ez mintegy 129 tonna volt, a készlet körülbelül 5%-a. A rudak már nem feleltek meg a tömegre és a tisztaságra vonatkozó mai szabványoknak.
A beszámolók szerint a Banque de France 2025 júliusa és 2026 januárja között eladta ezeket a rudakat New Yorkban, és Európában a jelenlegi szabványoknak megfelelő, egyenértékű rudakat vásárolt. Ezeket ma Párizsban tárolják. Az aranyat tehát nem szállították el, hanem kicserélték.
Az eladásnak és a visszavásárlásnak gyakorlati előnye van: nem kell aranyat az Atlanti-óceánon átszállítani, majd újra bevizsgálni. Az új rudak már megfelelnek a jelenlegi követelményeknek, a régiek pedig New Yorkban kerültek vissza a piacra.
A bank szerint az ügylet 2025-ben 11 milliárd euró árfolyamnyereséget hozott. François Villeroy de Galhau jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a Párizs melletti döntés nem politikai indíttatású volt. A teljes készlet mintegy 2437 tonna maradt.
Miben különbözik Párizs New Yorktól és Londontól?
A New York-i és londoni trezorok elsősorban mások aranyának letétkezelői. A New York Fed nem birtokol aranyat a trezorában, a Bank of England pedig csak két múzeumi rudat. A Banque de France ezzel szemben elsősorban Franciaország saját tartalékait tárolja.
Franciaország ezzel más utat jár, mint például Németország. A Bundesbank aranyának valamivel több mint felét Frankfurtban tartja, a többit pedig szándékosan a New York-i és londoni kereskedelmi központokban hagyja. A rendelkezésre álló információk szerint Franciaországnak 2026 óta nincs aranya külföldön.
A forgalomképesség szempontjából a rudak szabványa számít. A régi New York-i rudak kicserélése azt mutatja, hogy a központi bankok is ügyelnek arra, hogy készletük megfeleljen a piac aktuális követelményeinek.
A Banque de France mások aranyát is őrzi?
Igen, kis mértékben. A Banque de France letétkezelést kínál külföldi központi bankoknak és nemzetközi szervezeteknek. A bank szerint ez az általa tárolt aranynak csak kis részét teszi ki.
2017-ig a Bundesbank is tartott aranyat Párizsban. 2013 és 2017 között összesen 374 tonnát szállított Frankfurtba. 2015 végén még 196,4 tonna német arany volt Párizsban; az utolsó 91 tonna 2017-ben került Frankfurtba.
A Banque de France nem kereskedik arannyal magánbefektetőkkel.
