Kína aranytartaléka: amit a PBoC jelent
Kína aranytartaléka a Kínai Népi Bank (PBoC) szerint 2026. szeptember végén 77,47 millió finomuncia volt, ami mintegy 2410 tonnának felel meg. A központi bank ezzel 23. egymást követő hónapban növelte készletét. A teljes devizatartalékhoz mérve azonban Kína aranyaránya 9,5 százalékkal alacsony.
Mennyi aranya van Kínának?
A PBoC havonta, millió finomunciában jelenti aranykészletét. 2026. szeptember végén ez 77,47 millió uncia volt, az augusztus végi 76,73 millióhoz képest. A 0,74 millió unciás növekedés mintegy 23 tonnának felel meg, és csaknem három év óta a legnagyobb havi vásárlás volt.
Ezzel Kína a World Gold Council rangsorában a hatodik helyen áll. A vásárlások ellenére a tartalék dollárértéke szeptemberben 323,52 milliárd dollárra csökkent, mert az arany ára esett.
Összehasonlításképpen: 2025. október végén a jelentett készlet még mintegy 2304 tonna volt. Valamivel kevesebb mint egy év alatt jó 100 tonna került hozzá.
Hogyan jelenti a PBoC aranytartalékát?
Kína korábban nem jelentette folyamatosan aranykészletét. 2009 áprilisában a PBoC 1054 tonnát adott meg. A következő adat csak 2015 júliusában jött: 1658 tonna, mintegy 60 százalékkal több. A kettő között nem voltak jelentések. 2015. július végére már 1677,3 tonnát jelentett. Azóta a PBoC havi adatokat tesz közzé. Már a 2015-ös adat is elmaradt sok piaci szereplő várakozásától.
A havi jelentésekben is vannak hézagok. 18 havi vásárlás után a PBoC 2024 májusától októberéig nem jelentett növekedést, amikor az arany ára rekordokat döntött. 2024 novemberében folytatta a vásárlásokat; a készlet ekkor 72,80-ról 72,96 millió unciára nőtt. A jelentések nem tartalmaznak információt a tárolási helyekről.
Kétségek a jelentett adatokkal kapcsolatban
Az elemzők gyanítják, hogy Kína több aranyat vásárol, mint amennyit a PBoC jelent. A Société Générale elemzői 2025 novemberében úgy becsülték, hogy Kína tényleges vásárlásai 2025-ben mintegy tízszer magasabbak voltak a jelentettnél: nagyjából 250 tonna 25 helyett. Ehhez összevetették az aranyimportot, a hazai bányatermelést, a brit aranyexportot és a hivatalos tartalékokat.
Bruce Ikemizu, a Japan Bullion Market Association munkatársa úgy véli, hogy a PBoC tartalékai több mint kétszer akkorák, mint a jelentett adat. Ezek a becslések nem bizonyítottak. Kereskedelmi adatokból levont következtetéseken alapulnak, nem hivatalos számokon.
Miért vásárol Kína aranyat?
Kína devizatartalékainak nagy részét külföldi valutákban tartja. Az arany olyan tartalék, amely nem függ más kormánytól. Maga a PBoC a havi jelentésekben nem indokolja az egyes vásárlásokat.
9,5 százalékos aranyarányával Kína jóval elmarad a nagy nyugati tartóktól, például az Egyesült Államoktól, Németországtól, Olaszországtól vagy Franciaországtól, amelyeknél ez az arány 80 százalék felett van.
Kína a globális vásárlási hullámban
2026-ban Lengyelország, Üzbegisztán és Kazahsztán mellett Kína a központi bankok legnagyobb vásárlói közé tartozik. A World Gold Council szerint a PBoC 2026 augusztusának végéig mintegy 80 tonnát vásárolt; csak Lengyelország vett többet. Egyedül augusztusban 20 tonna volt ez, a tartalékok aranyaránya ekkor mintegy 9 százalék volt. Szeptemberben további mintegy 23 tonna jött hozzá.
A vásárlások egyenletesen oszlanak meg az év során. Ez illeszkedik a World Gold Council megállapításához, hogy sok központi bank hosszú távú vásárlási programokat követ, és kevésbé reagál a rövid távú árfolyammozgásokra. Csehország is több mint 40 hónapja megszakítás nélkül vásárol, Lengyelország pedig 700 tonnás készletet tűzött ki célul.
