

5 euró.
Ebből ma már alig lehet kifizetni egy ebédet.
Egy klasszikus aranyrúdra pedig végképp nem elég.
És mégis, már ezzel az összeggel is el lehet kezdeni fizikai aranyat vásárolni.
A Wilhelmshavener Zeitung jelenleg egy jeveri vállalatról számol be, amely pontosan ezt az elképzelést követi:
Az érdekesség nem csupán az alacsony belépési összegben rejlik.
Mögötte egy alapvető kérdés húzódik meg:
Valóban csak a nagy vagyonnal rendelkezők számára kell, hogy elérhető legyen a fizikai arany?
Aki nagy aranyrudat vásárol, általában kedvezőbb grammonkénti árat kap, mint az, aki nagyon kis egységeket vesz.
Ez logikus.
A gyártás, a csomagolás, a szállítás, az ellenőrzés és a kereskedelem költségekkel jár.
Egy kis rúd esetében ezek a költségek lényegesen kevesebb aranyra oszlanak el.
Ez egy paradox hatáshoz vezet:
A rendszeres megtakarításhoz ez nem optimális.
Pontosan itt lép be a Spargold.
Az elv más.
Sok kis befektetést vonnak össze.
A Spargold nagyobb egységekben vásárol fizikai nemesfémeket.
Az egyes ügyfél a befektetésének megfelelő tulajdonrészt szerez benne.
Ez azt jelenti:
Aki 5 eurót fektet be, természetesen nem kap egy 5 eurós aranyrudat házhoz szállítva.
A ténylegesen meglévő fizikai nemesfém megfelelő hányadát birtokolja.
A készleteket a Spargold adatai szerint 100 százalékban allokáltan őrzik. Spargold
Itt válik a történet nemzetközivé.
A Spargold székhelye itt található:
Jever.
A nemesfémek ezzel szemben körülbelül 10 000 kilométerre találhatók:
Pontosabban:
a The Reserve nevű magas biztonsági fokozatú raktárban.
Ott aranyat, ezüstöt és platinát tárolnak professzionális módon.
A Spargold tájékoztatása szerint a készletek fizikailag rendelkezésre állnak, biztosítottak és rendszeresen auditálják őket. Spargold
Miért Szingapúr?
Mert a diverzifikáció nem feltétlenül ér véget az eszközosztály kiválasztásánál.
Magában foglalhatja a következő kérdést is:
Első pillantásra mindenképpen.
Az arany valószínűleg az emberiség egyik legrégebbi vagyontárgya.
Egy alkalmazás pedig a vagyonkezelés egyik legújabb módja.
A Spargoldnál ez a két világ találkozik.
Az ügyfél digitálisan látja a készleteit.
Vásárolhat és eladhat.
Megtakarítási tervet állíthat be.
De a digitális felhasználói felület mögött nem csupán egy tisztán digitális aranyígéretnek kell állnia.
Hanem:
Ez a döntő különbség.
Ez a pont fontos.
Az arany ára emelkedhet.
De csökkenhet is.
Az ezüst árfolyama történelmileg részben még lényegesen nagyobb ingadozásokat mutat.
Aki ma aranyat vásárol, annak nincs garanciája arra, hogy holnap vagy egy év múlva magasabb áron tudja eladni.
Az arany ezenkívül:
nem fizet kamatot.
És:
nem fizet osztalékot.
Ezért hibás a fizikai aranyat kockázatmentes befektetéssel egyenrangúnak tekinteni.
A fizikai arany nem egy adóssal szembeni követelés.
A részvény egy vállalatban való részesedés.
A kötvény egy követelés.
A bankbetét jogilag szintén egy bankkal szembeni követelés.
Ezzel szemben egy fizikai aranyrúd:
Pontosan ezért használják az aranyat évszázadok óta a vagyondiverzifikáció eszközeként is.
Nem azért, mert az ára soha nem esik.
Hanem azért, mert szerkezetileg különbözik sok más pénzügyi befektetéstől.
Itt válik még érdekesebbé a dolog.
Az ezüst egyszerre:
nemesfém
és
ipari fém.
Többek között az elektronikában, a fotovoltaikában, az autóiparban és számos elektromos alkalmazásban használják.
Ezáltal az ezüst kínálati és keresleti szerkezete eltér az aranyétól.
És jellemzően:
Aki az aranyat és az ezüstöt egyenlőnek tekinti, az ezért egy lényeges különbséget hagy figyelmen kívül.
Talán éppen ebben rejlik az igazán érdekes innováció.
A rendszeres megtakarítás ötlete ősrégi.
Régebben a pénz a malacperselybe került.
Később a takarékkönyvbe.
Ma emberek milliói automatizálják az ETF-megtakarítási terveket.
Miért ne működhetne ugyanez az elv a fizikai nemesfémek esetében is?
Például:
5 euró.
25 euró.
50 euró.
100 euró.
Rendszeresen.
Nem a jövő heti aranyárra való spekulációként.
Hanem egy kiegészítő vagyonelem hosszú távú felépítéseként.
Maga az aranyrúd ettől nem válik digitálissá.
Csak a hozzáférés hozzá.
Ez egy döntő különbség.
Mert a digitalizáció nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mögöttes vagyontárgy is csak digitálisan létezik.
A Spargoldnál az elképzelés a következő:
A fintech általában így hangzik:
Frankfurt.
Berlin.
London.
Zürich.
Vagy Szingapúr.
A Spargold ezzel szemben itt található:
Onnan üzemeltetnek egy alkalmazást, amelyen keresztül az ügyfelek fizikai nemesfémeket vásárolhatnak, amelyeket viszont egy szingapúri magas biztonsági fokozatú raktárban őriznek.
A vállalati székhely aligha lehetne regionálisabb.
Az infrastruktúra aligha lehetne nemzetközibb.
Nem azért, mert 5 euró már vagyonvédelmet garantál.
Természetesen nem teszik.
Hanem azért, mert ez a belépési összeg lebont egy pszichológiai és gazdasági korlátot.
Nem kell előbb vagyonosnak lenni ahhoz, hogy elkezdjük a fizikai nemesfém-tulajdon felépítését.
Pontosan ez a Spargold mögötti elképzelés:
Az okostelefon átveszi a kezelést.
A nemesfém fizikai marad.
És egy évezredes vagyonmegőrzési formából modern megtakarítási terv válik.
5 euró nem vagyon.
De kezdetnek jó lehet.
Maradjon előrelátó.
Üdvözlettel:
Helge Peter Ippensen