10 billió euró „lusta pénz”? Mit tervez az EU az európai megtakarításokkal?

10 billió euró „lusta” pénz: Mit akar Brüsszel valójában az európai megtakarításokkal?
10.000.000.000.000 euró. Az Európai Bizottság adatai szerint ennyi pénzt tartanak az európai háztartások bankbetétekben. Tízbillió euró. És Ursula von der Leyen pedig egy figyelemre méltó szót talált erre:
„paresseuse”.
Lusta. Renyhe. Tétlen. Augusztus 27-én az Európai Bizottság elnöke francia vállalkozók előtt beszélt Párizsban. Üzenete egyértelmű volt: Európának van elég megtakarítása. De túl kevés finanszírozza az európai vállalatokat. Szó szerint ezt mondta franciául: „Malheureusement, cette épargne est paresseuse.” A hivatalos angol változatban ez jóval enyhébben szerepel: „those savings are sitting idle”. A szóhasználat figyelemre méltó. De még érdekesebb, ami ezután következik.
Az európai megtakarításoknak „dolgozniuk” kell
Von der Leyen az európai háztartások magán bankbetéteit a következő összegre becsülte:
10 billió euró.
Majd értelemszerűen hozzátette: Európának ezeket a megtakarításokat fokozottabban a vállalatai szolgálatába kell állítania. Pontosan ezt hivatott szolgálni az úgynevezett:
Savings and Investments Union
törekvés. [Acceptance] Audiovisual Service E mögött a kissé technikai név mögött egy nagyszabású gazdaságpolitikai projekt rejlik. Európának tőkére van szüksége. A következőkhöz: Digitalizáció. MI. Energia. Infrastruktúra. Védelem. Start-upok. Ipar. Transzformáció. És e tőke jelentős részének magánvagyonból kellene származnia.
Ez azt jelenti: Brüsszel a bankbetéteinkre pályázik?
Nem ilyen egyszerű a helyzet. És pontosan itt válnak pontatlanná a közösségi médiában megjelenő bejegyzések.
Jelenleg nincs olyan döntés, amely szerint a magán bankbetéteket a tulajdonosaik akarata ellenére részvényekké, alapokká vagy vállalatfinanszírozássá alakítanák át.
A tízbillió euró „kényszerbefektetése” sem létezik. Az Európai Bizottság inkább egy másik megközelítést alkalmaz:
Vonzóbbá és egyszerűbbé szeretné tenni a befektetést.
Ennek érdekében úgynevezett Savings and Investment Accounts jönnének létre, illetve ezeket fejlesztenék a tagállamokban.
Ezek egyszerű hozzáférést biztosítanának: részvényekhez, kötvényekhez, alapokhoz és egyéb tőkepiaci termékekhez. A Bizottság kifejezetten hangsúlyozza:
Ezek a számlák kiegészítik a normál bankfiókokat.
És:
A befektető megtartja az ellenőrzést a befektetési döntései felett. Finance
Ezért szó sincs a takarékbetétek kényszerű átirányításáról.
Mégis hiba lenne figyelmen kívül hagyni a politikai dimenziót
Mert az EU természetesen meg akarja változtatni a magatartást. Ezt nyíltan ki is mondja. Ma az európai pénzvagyon nagy része bankbetétekben fekszik. A Bizottság elképzelése szerint a jövőben ennek nagyobb részének kellene a: tőkepiacokra és ezáltal közvetve a: vállalatokhoz áramlania. Ehhez adókedvezményeket lehetne létrehozni. A befektetési számláknak egyszerűbbé kell válniuk. A pénzügyi tudatosságot fejleszteni kell. A tőkepiacoknak Európa-szerte szorosabban össze kell fonódniuk.
A kiegészítő nyugdíj-előtakarékosság esetében az EU még az automatikus beléptetést is mérlegeli és támogatja, későbbi kilépési (opt-out) lehetőséggel. Finance
Ez nem kisajátítás. De ez:
politikai irányítás ösztönzőkön és alapbeállításokon keresztül.
És erről mindenképpen érdemes vitázni.
Valóban „lusta” a bankbetétben lévő pénz?
Itt válik a történet még érdekesebbé. Mert közgazdaságilag ez az állítás legalábbis magyarázatra szorul. Ha Önnek 20.000 eurója van a bankbetétjében, ez a 20.000 euró nem feltétlenül bankjegykötegekben fekszik egy széfben. Az Ön számlája mérlegszempontból:
egy követelés a bankjával szemben.
A bank számára az egyenleg kötelezettség. Mérlegének másik oldalán eszközök állnak: vállalati hitelek. ingatlanhitelek. értékpapírok. likviditás. A pénz tehát nem egyszerűen „improduktív”. Peter Bofinger közgazdász pontosan ezt a pontot kritizálta nyilvánosan. Érvelése szerint: A bankbetétek egy már működő bankfinanszírozási rendszer részei.
Egyszerűen „tétlennek” nevezni őket összemossa a banki finanszírozást és a tőkepiaci finanszírozást. LinkedIn
Az EU-nak azonban valódi problémája van
Mert a bankhitel nem egyenlő a saját tőkével.
Egy fiatal technológiai vállalatot, amely tíz évig esetleg nem termel nyereséget, gyakran nehéz klasszikus bankhitellel finanszírozni.
Szüksége van:
kockázati tőkére.
Ebből pedig Európában az USA-hoz képest jóval kevesebb van. Az európai vállalatok ezért részben az USA-ba költöznek, vagy Európán kívüli befektetők vásárolják fel őket.
A jegybankárok és a nemzetközi intézmények is növekedési gátnak látják az európai tőkepiacok széttagoltságát. Bank for International Settlements
A diagnózis tehát nem kitaláció. A terápiáról lehet vitatkozni.
És pontosan itt válik problémássá a szóhasználat
„Lusta pénz.” Még ha értjük is a gazdasági szándékot, a kifejezés figyelemre méltó. Mert miért fekszik a pénz a számlán? Talán: Tartalékként. Lakásvásárlási tőkeként. Nyugdíj-előtakarékosságként. Egy egyéni vállalkozó likviditási tartalékaként. Oktatási tartalékként. Vagy egyszerűen azért, mert a tulajdonosa nem akar árfolyamkockázatot vállalni. Egy politikus szemszögéből ez a tőke „tétlennek” tűnhet. A tulajdonosa szemszögéből viszont lehetséges, hogy egy nagyon konkrét funkciót tölt be:
biztonságot.
És itt két perspektíva találkozik. A politika azt kérdezi: Hogyan finanszírozzuk Európa beruházási igényeit? Az állampolgár azt kérdezi: Hogyan szeretném tartani a vagyonomat? Mindkettő legitim kérdés. Csak nem ugyanaz.
470 milliárd eurót akarnak mozgósítani
Von der Leyen Párizsban egy konkrét számot is említett.
Az értékpapírosításra, a banki és biztosítási befektetésekre, valamint az integráltabb tőkepiacokra vonatkozó javaslatok az ő előadása szerint:
akár 470 milliárd euró
többletberuházást szabadíthatnának fel. [Acceptance] Audiovisual Service Ezzel világossá válik: A Savings and Investments Union nem egy kis pénzpiaci projekt. Az európai tőkeellátás jövőbeli szerkezetéről van szó.
És mi köze van ennek az aranyhoz?
Először is: Semmi köze egy állítólagos közelgő kisajátításhoz. Aki ebből azt vonja le: „Brüsszel el akarja venni a takarékbetétet, tehát aranyat kell venni”
az éppúgy leegyszerűsíti a tényeket, mint az az állítás, hogy az európai bankbetétek közgazdaságilag teljesen jelentéktelenek.
Az érdekes összefüggés mélyebben rejlik.
Szinte minden pénzügyi vagyon be van ágyazva egy rendszerbe
A bankbetét egy bankkal szembeni követelés. A vállalati kötvény egy vállalattal szembeni követelés. Az államkötvény egy állammal szembeni követelés. Az alap egy jogilag és technikailag megszervezett befektetési eszköz. Mindezeknek a vagyonformáknak megvan a maguk értelmes funkciója. De rendelkeznek:
intézményi partnerekkel és szabályokkal.
A fizikai arany másképp működik. Az aranyrúd nem egy adóssal szembeni követelés. Ugyanakkor kamatot sem fizet. Az ára erősen ingadozhat. A tárolása pénzbe kerül. Ezért az arany sem „jobb pénz” minden célra. De más a szerkezete.
Pontosan erről szól a diverzifikáció
Az érdekes kérdés nem az: Bankbetét vagy arany? Nem is az: Részvény vagy arany? Hanem:
A vagyonom mekkora részét milyen szerkezetben szeretném tartani?
Likviditás. Termelő tőke. Ingatlanok. Követelések. Fizikai eszközök. Egy robusztus vagyonszerkezet e kategóriák közül többet is ötvözhet.
Ezért talán egy szó meg kellene, hogy maradjon Párizsból
Nem a: „lusta”. Hanem az:
„enyém”.
Mert mielőtt a politika arról vitázna, hogyan lehetne a magánmegtakarításokat produktívabban felhasználni, egy elvnek magától értetődőnek kell maradnia:
A magánvagyonról szóló döntés a tulajdonosé. A politika teremthet ösztönzőket. Javíthatja a tőkepiacokat. Támogathatja a pénzügyi tudatosságot. De a: „Vonzóbbá tesszük a befektetést” és a „A pénzednek ott kell dolgoznia, ahol nekünk szükségünk van rá” között alapvető különbség van. Eddig az EU e határvonal első oldalán áll. Pontosan ezért érdemes alaposan odafigyelni arra, hogyan fejlődik tovább a Savings and Investments Union. Mert tízbillió euró olyan nagyságrend, amelynél a nyelv és a politikai konstrukció nem mellékes. Maradjon előrelátó.
Üdvözlettel:
Helge Peter Ippensen
Lásd még
Megtakarítási terv
Állítsa be automatikus nemesfém megtakarítási tervét. Fektessen fizikai aranyba, ezüstbe és platinába biztonságos tárolással már 5 eurótól.
Aranyár
Élő aranyár euróban és dollárban: ár grammonként, unciánként és kilogrammonként, grafikon, napi csúcs és mélypont, árak finomság szerint.
Tárolás
Tároljon aranyat, ezüstöt és platinát a The Reserve-ben, Szingapúrban. Valódiságra tesztelt, biztosított, 100%-ban fizikai, auditált és az EU bankrendszerén kívül. Adómentes vámszabad raktár.


